Candida, gombásodás, bőr-és emésztőrendszeri fertőzések

Ennek a rendszernek fontos része továbbá a nyirokrendszer, a csontszövet, a lép és a vérben található immunsejtek. Amennyiben ennek a bonyolult rendszernek csak egyetlen része is megszűnik működni, a betegséget előidéző mikrobák eredményes ténykedésbe kezdenek. Az immunrendszer napi huszonnégy órán keresztül nyújt védelmet a káros mikroorganizmusok, különféle vírusok, baktériumok és penészgombák ezreinek támadása ellen. A helyesen funkcionáló immunrendszer nélkül az emberi szervezet képtelen védekezni a fertőzésekkel szemben. A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy az emberek saját maguk is gyengítik immunrendszerüket a helytelen életvitellel, rendszertelen étkezéssel, kevés vitamin- és ásványbevitellel, stresszes élettel, antibiotikumok szedésével, kortizonhormon alkalmazásával, vagy mértéktelen alkoholfogyasztással és dohányzással.

Miként erősítsük immunrendszerünket?
Immunrendszerünket erősíti a rendszeres és helyes táplálkozás és az egészséges életvitel. Nagyon fontos a stressz kerülése, a fizikai aktivitás, a szükséges vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek szervezetbe való juttatása. A penészgombák jelenlétének tünete az édességek mértéktelen fogyasztása, az alkoholos italok, sör vagy bor kívánása, valamint a kelt tészták iránti étvágy megnövekedése. A penészgombák fejlődésük közben mérgező toxinokat, úgynevezett mitotoxinokat termelnek. A legismertebb gombás eredetű toxin az aflatoxin, amely a legyengült szervezetben előidézője lehet a daganatok kialakulásának. A penészgombás megbetegedésekben szenvedőknek jelentős cinkhiányuk van, ami viszont elengedhetetlenül szükséges az immunrendszer működéséhez. Hogy ez miért van így, azt jelenlegi ismereteink szerint nem tudjuk. A WHO elnevezésű nemzetközi egészségügyi szervezet napi 15 mg cink fogyasztását ajánlja (bizonyos esetekben napi 25 mg fogyasztását). A cink fogyasztásánál azonban be kell tartanunk az egészségügyi javallatot, mivel könnyen bekövetkezhet a túladagolás, illetve mérgezés is.

A penészgombás megbetegedések diagnosztizálása és gyógyítása
A penészgombák jelenléte diagnosztizálásához, valamint a gyógyítás érdekében laboratóriumi vizsgálatokra van szükség. A bélben való előfordulás megállapítása székletvizsgálat alapján történik. Nagyon fontos azonban, hogy a páciens a kivizsgálás előtt néhány nappal már ne fogyasszon penészes sajtokat, kefírt és kelt tésztát. Amennyiben a vizsgálat eredménye pozitív, gyógykezelésre van szükség. A negatív eredmény viszont nem garantálja, hogy a bélben nem fordulnak elő penészgombák. A vastagbélben ugyanis a penészgombák golyócskába tömörülhetnek, melyből egyetlen sejtjük sem kerülhet ki. Amennyiben a tünetek penészgomba jelenlétére utalnak, meg kell kezdeni a gyógykezelést, mely legalább fél évig, vagy egy évig is eltarthat. Az egyedüli lehetséges laboratóriumi módszer a penészgombák jelenlétének kimutatására a Candida albicans penészgomba ellenanyagainak identifikálása. A penészgombás megbetegedések kialakulását elősegíti a cukorbetegség, a daganatos betegségek, vagy az antibiotikumok hosszú ideig tartó szedése, a kortikoszteroidos gyógykezelés és egyéb gyógyszerek által okozott diszbakteriózis, melyek negatív hatással vannak az immunrendszerre. Amennyiben feltétlenül szükség van antibiotikumos kezelésre, ajánlatos a gyógyítás olyan szerekkel való kiegészítése, melyek csökkentik a gyógyszerek szervezetre gyakorolt negatív hatását. Ide sorolhatjuk a probiotikumokat, vagy az immunrendszert erősítő probiotikus baktériumokat és a prebiotikumokat, azaz rostanyagokat, melyek eljutnak a vastagbél legtávolabbi részeibe is, ahol tápanyagul szolgálnak a hasznos baktériumok számára. A legjelentősebb prebiotikum az inulin és az oligoszacharid. Ezen anyagok kombinációi a szimbiotikumok.

A penészgomba visszatérő betegségnek számít és gyakran ellenálló a kezeléssel szemben. Amennyiben végleg meg akarunk szabadulni tőle, állandóan erősítenünk kell immunrendszerünket. Azoknak a nőknek, akik hajlamosak a visszatérő hüvelygombás problémákra, ajánlatos kivizsgáltatniuk magukat, vajon a szájüregükben nincsenek-e élesztőgombák. Ezek ugyanis előszeretettel telepednek meg nehezen hozzáférhető helyeken, például a fogak között. A szájpenész jelenléte esetén a nők visszatérő hüvelyi mikózissal küzdenek. A nemi szervek mikózisa esetén feltétlenül szükség van a partner gyógykezelésére is.

A penészgombák jelenlétének tünetei
A penészgomba kísérő tünetei: hasmenés vagy székrekedés, étkezés utáni felfúvódás, fokozott bélgázképződés, szomjúságérzet, lepedékes nyelv, szájzugfekély, fogínyvérzés, a száj kiszáradása, hasfájás, rosszullét, légzési zavarok, gyomorégés, súlycsökkenés vagy súlygyarapodás. A penészgombák kedvező táptalajra lelnek a szénhidrátokban és a cukrokban. Amennyiben ezekből kevés jut a szervezetbe, hipoglikémia, azaz alacsony vércukorszint alakul ki a szervezetben, mert a penészgombák mindezeket az anyagokat saját szükségletükre használják fel. Ennek az állapotnak a kísérő tünetei: gyengeségérzet, izomgörcs, állandó éhségérzet, általános kimerültség, gyengeség, fáradtság, alvászavarok, rosszullétek, kedvetlenség, fokozott izzadás és az ok nélküli kedélyhullámzás.

Egészségügyi problémák: ismétlődő megfázás, húgyhólyaggyulladás vagy hüvelygyulladás és általános hajlam a fertőzésekre.

Szívpanaszok: heves szívdobogás, szívritmuszavarok, szívtáji fájdalomérzet - ebben az esetben a beteget alaposan ki kell vizsgálni, hogy kizárható legyen a szív megbetegedése.

További tünetek: a kiütések, viszketés, égő érzés, nedvedző kisebesedések a végbél tájékán, amelyek rendkívül kellemetlenek és a betegek gyakran szégyellnek beszélni róluk.

Nőknél gyakoriak az alhasi panaszok, mint például a húgyhólyaggyulladás, petefészek- illetve hüvelygyulladás, folyások, hormonzavarok, a menstruációs ciklus zavarai és a terméketlenség. Mindkét nemnél előfordul a nemi érintkezés elutasítása, gyakran viszketés, égető érzés a szeméremtesten és a hüvelyben.

Ugyancsak árulkodó tünetnek számít a májenzimek megnövekedett értéke a következetes absztinencia ellenére. Az alkohol feltehetőleg azért jelenik meg a szervezetben, mert a penészgombák a bélben a cukrot alkohollá alakítják.

Allergiák: a penészgombák kiválthatják a szervezetnek a legkülönfélébb élelmiszerekkel szembeni allergiáját. Amennyiben az allergia kezelése hatástalannak bizonyul, a beteget ki kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy nem fertőződött-e a szervezete Candida gombával.

Reumatikus ízületi és izomfájdalmak: a bélben előforduló penészgombák okozói lehetnek a köszvénynek és az arthrosisnak.

További tünetcsoport a migrénes fejfájás, a depresszió, fáradtsági tünetek és az álmatlanság.

Bőrbetegségek: korpaképződés, viszketés a fejbőrön, kiütések az arcon és a test egyéb részein, csalánkiütés, akne, töredezett és elszíneződött körmök.

A leggyakoribb tünet a nagyon kellemetlen székrekedés, ami a több mint háromnaponkénti, illetve kevesebb mint heti háromszori nagyon megerőltető székletkiválasztásban nyilvánul meg. A szervezet immunrendszere szempontjából nagyon fontos szerepet játszik a bélrendszer. A belekben 200-300 négyzetméternyi nyálkahártyára jut az összes immunsejt 75 százaléka. A különböző fajta mikrobákhoz tartozó mikroorganizmusok billiójai telepednek meg a belek egészséges nyálkahártyáján már a születésünk napjától kezdve. A Lactobacillus, vagy a Bifidobacterium típusú baktériumok gondoskodnak arról, hogy a belekben ne telepedjenek meg a penészgombák. Egyszerre két területen fejtik ki hatásukat, egyrészt megtelepednek a nyálkahártyán, elvéve a helyet a penészgombáktól, másrészt fehérjeanyagokkal megtámadják és megölik a penészgombát, miközben nem ártanak az embernek.

Penészgombák az egyes szervekben
Az emberek sokáig azt hitték, hogy a vastagbél mindössze az emésztőrendszer valamiféle hulladékgyűjtője, s nincs különösebb jelentősége az ember egészsége szempontjából. Bebizonyosodott azonban, hogy ez nem így van. Az immunrendszerhez tartozó hasznos baktériumok állandó küzdelmet folytatnak a káros baktériumokkal és a penészgombákkal. Ez utóbbiak felfalják azokat a tápanyagokat, melyek a hasznos baktériumok létezéséhez szükségesek, miközben anyagcseréjük mérgező produktumai károsítják a bélflórát és gyengítik az immunrendszert. Amennyiben a penészgombák az emésztőrendszeren kívül egyéb szervekben telepednek meg, szervi penészgombáknak nevezzük őket. Különösen veszélyes a Candida albicans és a Candida parapsylosis. A Candida kétalakú penészgomba, egyrészt egysejtű élesztőgomba, másrészt sarjadzó gomba, mely az egész szervezetben elterjeszti az élesztőgomba spóráit. Ez utóbbi kedvező feltételek mellett elterjed az egész szervezetben, az agyat sem kímélve.

A huszadik század a baktériumokkal folytatott harc jegyében telt, a huszonegyedikre pedig a penészgombákkal vívott küzdelem nyomja rá a bélyegét. Igaz, sokat tudunk róluk, de korántsem mindent. A penészgombák mindenütt előfordulnak, az egész világon megközelítőleg százezer fajtájuk ismeretes. Egyesek közülük ehetőek, gyógyszerek, élelmiszerek alapanyagául szolgálnak, termőbbé teszi a földet, vagy megtisztítják az erdőt az elhalt farészektől. Mások ezzel szemben betegségeket okoznak. Viszont mindannyiuknak van egy közös tulajdonságuk: nem képesek önálló életre, s ha nem találnak megfelelő alanyra, elpusztulnak.

Ez a mástól függő életforma a parazitizmus. Vannak gombák, melyek az emberrel léteznek parazita viszonyban, például a dermatophyták, melyek az emberi bőrön, vagy az emberi bélben telepszenek meg. A betegségeket okozó penészgombák az emberi szervezetben csak azzal a feltétellel tudnak fejlődni, ha hozzájutnak a számukra megfelelő tápanyaghoz, nevezetesen a cukrokhoz, alkoholhoz, vagy például a fehér lisztben lévő keményítőhöz.

Szerző: Dr. Alicja Oleszczuk-Mileczek, Lengyelország
szülész, nőgyógyász szakorvos